Egyszer, a zenetáborban.....


Évekkel ezelőtt történt az eset. Este 11 óra körül egy falusi sportcsarnokba riasztottak minket, nyaki gerinc sérülés gyanús gyermekhez. Kiérkezéskor 13 év körüli kislányt találunk, fekszik a parkettán, nyakát fájdítja. Elmondta, hogy futott, közben hátra nézett, rosszul lépett, pattant egyet a nyaka és azóta fáj, nem tudja rendesen mozgatni. Stifneck-kel, backboard-on rögzítettük, közben beszélgettünk:
·         - Mit csinál ilyen késő éjszakai órán ennyi gyerek a sportcsarnokban?
·         - Táborozók vagyunk.
·         - Milyen táborban vagytok? Sporttábor? Művészeti tábor?
·         - Zenetábor.
Itt el kellett fordulnom vigyorogni, nem akartam komolytalannak tűnni ennyi ember előtt. Közben bekerül a hordágy, átemeljük és visszük ki a mentőautóhoz. Berakjuk az autóba, kísérő tanító nénit beültetjük mellé és indulunk. Út közben kérdezem meg tőle, hogy milyen hangszeren játszik a zenetáborban? A válasz: Furulyán!  Na ez az a pont, ahol nem bírtam tovább, muszáj volt röhögnöm. Palástolni sem sikerült. A kislány erre megkérdezi, hogy miért nevetek? Mondtam neki, hogy ha nagyobb lesz, feltétlenül nézze meg az Amerikai Pite című film első részét, akkor meg fogja érteni…….

Átjött mindenkinek? :D

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Suvasztás, suvitisz, suvasztitisz

Kép
Aki dolgozott a mentőknél akár csak egy rövid ideig is, az tudja, hogy a munkánk egy része egészségügyis szlenben "suvasztás", vagy kissé latinosítva "suvítisz". Mit is jelent ez? Amikor a hozzátartozók az idős, krónikus beteg, nagyobb részt ágyhoz kötött, otthoni ápolást igénylő nagyszülőt, szülőt vagy egyéb családtagot próbálják meg általunk becsempészni pár napra a kórházba. Esetenként sikeresen. Ezek a suvasztásos merényletek gyakran a háziorvos hathatós segítségével történnek, aki valami súlyos, azonnali ellátást igénylő kórképet vél felfedezni az egyébként hosszabb ideje változatlan állapotú betegénél, valószínűsíthetően némi készpénz vagy egyéb anyagi jó vakító hatása miatt. A suvasztás megjelenése ünnepek (Karácsony, szilveszter), hosszú hétvégék előtt lényegesen gyakoribb, mint az év egyéb időszakaiban. Ami miatt ez gondot jelent az az, hogy még jobban leterheli az amúgy is pengeélen táncoló Mentőszolgálat véges kapacitását, ezzel egyidőben természetes
További információk

Aranyköpések és társaik

Kép
Örök igazság, mentőhívás esetére: Mindig a leghülyébbet küldik el telefonálni! Rendszeresen visszatérő, csacska kérdezz-felelek a beteg kórházi átadásakor (egyes elemei kórházanként változhatnak): - Mit hoztak? - Beteget. - Na de mivel? - Fehér / sárga mentőautóval. - Na jó, de mi van vele? - Két reklámszatyor meg egy járókeret :) Esetleg kiegészítva az alábbiakkal, "nemkívánatos" beteg esetén: - Miért pont ide? - Próbáltuk leadni a szeméttelepen, de nincs már nyitva. Aztán bele akartuk dobni a kórház mellett a folyóba, de túl magas a híd korlátja, nem tudtuk átemelni rajta. Nem kellett a kutyának sem, úgyhogy maradt a kórház :) Telefonbeszélgetés a bejelentővel: - Jó napot kívánok, szeretném kihívni az orvost. - Miért, mi a baj? - Nem tetszik a feleségem. (visszanyelt, fuldokló röhögés, addig telefonkagyló félretart) - És erre mikor jött rá, uram? 5 másodperc szünet. - Nem úgy értettem! - Elnézést, de a magas labdát ön adta, én csak leütöttem :)
További információk

Beletérdeltem...

Kép
Nyári délutánon forgalmas nemzetközi főútvonal mellett fekvő beteghez kér segítséget egy éppen arra járó háziorvos. Kiérkezünk, egy erősen leharcolt, hajléktalan jellegű férfi fekszik az árokban. Köszönés után gyors szóváltás a doktorral (ő alig érthetően, erős arab akcentussal): -Jó napot kívánok! Mi történt? -Beletérdeltem a szárbá. -Tessék ????????? -Nem tudom, kutyászár vádzs emberszár, de nádzson büdös! Nézzék, tisztá szár lett a nádrágom. -Nem úgy, mi van a beteggel? -Já, áz eszméletlen. Be kell vinni á kórházbá. -Köszönjük szépen a segítséget, Azt hiszem innentől már magunk is boldogulunk. Mindezt fapofával, röhögés nélkül……. Nem volt egyszerű :)
További információk