A kezdetekről és rólam

1993-ban érettségi után, alig 18 évesen kerültem a Országos Mentőszolgálat egyik kisvárosi mentőállomására mentőápolóként. Szinte még gyerekfejjel csöppentem bele egy új, számomra addig teljesen ismeretlen világba. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy könnyű volt, mégis tetszett. Az akkori és mai egészségügyi ellátó rendszer – köztük a Mentőszolgálat - számtalan hibája és hiányossága ellenére hamar megszerettem ezt a pörgős, kihívásokkal teli, változatos munkát.
22 év mentőzés, 5 év intenzív osztályos munka és 3 év háziorvosi ügyeleti szolgálat után döntöttem úgy, eljött az idő, hogy közkinccsé tegyem "memoáromat" az inteneten. Pénzembe nem kerül, ahogy időm engedi, majd szép lassanként megírogatom.
Közhely, de igaz: nincs két egyforma eset. Rájöttem, hogy a legnagyobb meglepetéseket nem a betegségek tudják szerezni számunkra, hanem az emberek – legyen szó betegről, hozzátartozóról vagy ellátóról.

A történetek valódiak, még ha olykor hihetelennek tűnnek is. A személyiségi jogok védelme érdekében a „szereplők” nevét természetesen megváltoztattam, a történések pontos helyszíne és időpontja rejtve marad az Olvasók előtt! Jó szórakozást bejegyzéseim olvasgatásához :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Suvasztás, suvitisz, suvasztitisz

Aranyköpések és társaik

Beletérdeltem...